KOCSÁNYOS TÖLGY
ERDŐFELÚJÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KISALFÖLDI ERDŐGAZDASÁG
TERÜLETÉN LÉVŐ RÁBAKECÖL 6/G ERDŐRÉSZLETBEN
Kondorné dr. Szenkovits Mariann – Molnár Miklós
Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron
kondor.mariann@emk.nye.hu; mmiki@emk.nye.hu
A Kisalföldi Erdőgazdaság területén levő kísérleti terület alkalmas
egyrészt a termőhelynek megfelelő őshonos célállomány kialakítására,
másrészt a mesterséges erdőfelújítás során a különböző erdősítési
technológiával történő erdőfelújítások összehasonlító vizsgálatára.
Vizsgálati anyag és módszer
A kísérlet kezdeti szakaszában kijelölésre került az elsődlegesen
faanyagtermelő gazdasági rendeltetésű erdőrészlet (1. ábra), és a négy
kísérletbe vont szaporítóanyag fajta kiválasztása. Az Erdőművelési és
Erdővédelmi Intézet munkatársai összehasonlító jellegű makkvetéssel és
csemeteültetéssel történő mesterséges erdőfelújítási kísérletet
állítottak be. A felhasznált szaporítóanyagok és technológiák az
alábbiak:
- 2 éves kocsányos tölgy alávágott csemeteültetés (észak-hansági),
- 2 éves kocsányos tölgy alá nem vágott csemeteültetés (dél-hansági,)
- kocsányos tölgy makkvetés (magyar származás, Duna ártéri),
- kocsányos tölgy makkvetés (lengyel származás).
 1. ábra: A kísérleti terület vázrajza és mintasorai
2006 kora tavaszán a 8,5 ha-os Rábakecöl 6/G erdőrészletben
megtörtént a területen lévő óriásnyár és olasznyár faállomány
letermelése. A mesterséges felújítását – mind a makkvetést, mind a
csemeteültetést – még az év tavaszán elvégezték.
A területen minden évben többszöri ápolásra volt szükség a csemeték
töretlen fejlődése érdekében. Különösen az első években a felverődő
akácsarjak visszaszorítására évi kétszeri gépi szárzúzásra, valamint
vegyszeres sorápolásra került sor.
A gazdálkodó az erőteljes növekedésű és a csemeték tartós magassági
növekedését akadályozó gyomok korlátozására kézi sorápolásokat és
kaszálásokat is végeztetett. A kísérleti területen eddig négy alkalommal
került sor terepi felvételezésre. Ennek folyamán 2006, 2007, 2008 és
2014 őszén mintasorokban végeztük a csemeték magasságmérését.
Vizsgálati eredmények
A kísérleti terület termőhelyi jellemzői:
Klíma: gyertyános-tölgyes (GY-T)
Hidrológiai viszonyok: időszakos vízhatású (IDŐSZ)
Genetikai talajtípus: öntés erdőtalaj (ÖE)
Termőréteg vastagsága: mély (MÉ)
Fizikai talajféleség: vályog (V)
Lejtés: sík
 2. ábra: Az átlagmagasságok változása a különböző erdőfelújításokban
Ebben az összehasonlításban látható, hogy a lengyel makkvetésű
csemeték átlagmagassága meghaladja a többi erdősítési technológia
csemetéinek átlagmagasságát. A magyar makkvetésű terület csemetéinek
átlagmagassága közel azonos a dél-hansági csemeteültetéses technológiájú
terület átlagmagasságával, míg az észak-hansági alávágott
csemeteültetésű terület csemetéi mutatják a legalacsonyabb értéket.
Ismert, hogy a makkvetés közelebb áll a természetes erdőfelújításhoz,
mint a csemetével történő erdősítés. A kísérleti területen a
makkvetéses parcellákban a csemeteszám jóval magasabb a csemeteültetéses
parcellák csemeteszámánál, amely szintén természetes, különösen az első
egy-két évben, de a különbség megvan még 9 éves korban is.
Az ültetés a csemete növekedésében élettani zavarokat idéz elő
(Gál-Káldy, 1977). Az ültetést követően a csemete – az átültetésből
származó sérülések hatására – a csemetekertben addig mutatott
növekedésénél jóval szerényebb teljesítményt mutat, a csemete úgymond
„megül” a talajon.
A makkvetés során a helyben kelt csemete az első év végére kb. 30 cm
hosszú karógyökeret fejleszt, míg a csemetekertből kikerült csemete
erősen megcsonkított gyökérrel kerül az erdősítésbe. A csemeteültetéssel
történt erdősítésben – mind az alávágott, mind az alá nem vágott
csemeték esetén – az első vegetációs időszak végére a csemeték mérete
alig haladja meg a csemetekertben elért 2 éves magágyi csemeteméretet,
azaz a kiültetés évében magassági növekedés szinte nem is volt. A
következő években azután megindul a magassági növekedés, de a különbség
továbbra is megmarad a makkvetéses technológiájú csemeték javára.
Statisztikai értékelés
A csemeték átlagmagasságát kétmintás t-próba segítségével
hasonlítottuk össze (Sváb, 1973). Külön vizsgáltuk a csemetével történő
felújítás és a makkvetéssel történő erdősítés magassági növekedését.
A csemetével történő felújítás esetén az alá nem vágott csemeték
átlagmagassága a vizsgálat ideje alatt folyamatosan nagyobb volt, mint
az alávágott csemetéké. A különbség 95%-os konfidencia szint mellett az
erdősítés első négy évében szignifikáns, a kilencedik évben már nem volt
szignifikáns.
A lengyelországi makkból származó csemeték átlagmagassága az
erdősítés első évétől kezdve szignifikánsan nagyobb, mint a
magyarországi makkból származó csemeték magassága. A különbség az
erdősítés 9. évében is szignifikáns (95%-os konfidencia szint mellett).
 1. táblázat A csemeték átlagmagassága a felvételezés éveiben, a különböző erdősítési technológiák esetén (cm)
 3. ábra: Az erdőfelújítás 2014-ben
Összefoglalás
A makkvetéses és a csemetével történő erdősítési technológiák
összehasonlításakor magassági különbség tapasztalható a makkvetéssel
történő erdősítés javára. A csemetével történt erdősítési technológiák
csemetéinek átlagmagassága az első években alig haladta meg a
csemetekertben elért magasságukat. A makkvetések csemetéi már az első
évben utolérték a csemetekertből kétévesen kikerülő szaporítóanyagok
méreteit. A vizsgált területen a Lengyelországból származó
szaporítóanyag mutatta a legjobb növekedést.
Látható az is, hogy a kísérleti terület termőhelye alkalmas az
őshonos állományalkotó kocsányos tölgyfajunk számára. Mind a négy
kísérleti parcellán a csemeték átlagos magassága várhatóan a jövő évben,
azaz az erdősítés 10. évében eléri a befejezetté nyilvánításhoz
szükséges méreteket.
Felhasznált irodalom
Gál J.-Káldy J.(1977): Erdősítés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Sváb J. (1973): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
———————-
A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról:
-
Gondolatok az innovációs eredmények gyakorlati bevezetéséről, mint
stratégiáról az alföldi erdőgazdálkodásban – ELOLVASOM >>>
- Energetikai ültetvények az Alföldön - ELOLVASOM >>>
- Szarvasgomba – gazdálkodás és kutatás a NEFAG Zrt-nél - ELOLVASOM >>>
- Akác virágzásbiológiai vizsgálatok Alföldi erdőgazdaságoknál - ELOLVASOM >>>
- Kedvezőtlen termőhelyi adottságú kocsányos tölgy állomány lékes felújításának állapotváltozása - ELOLVASOM >>>
- A vaddisznó területhasználata és aktivitása egy síkvidéki élőhelyen - ELOLVASOM >>>
- Hagyományos és új agroerdészeti technológiák lehetséges szerepe az Alföld klímaérzékenységének mérséklésében - ELOLVASOM >>>
-
Kocsányos tölgy erdőfelújítási technológiák összehasonlítása a
Kisalföldi Erdőgazdaság területén lévő Rábakecöl 6/G erdőrészletben - ELOLVASOM >>>
- Az Alföldi Erdőkért Egyesület erdészeti részvénytársasági tagjainak átláthatósága - ELOLVASOM >>>
- Az erdők hatása a sófelhalmozódásra sekély talajvízű alföldi területeken - ELOLVASOM >>>
- Harveszterek terjedése Magyarországon - Várható megjelenés: 2014. december 29.
- A bálványfa (Ailanthus altissima) faipari és energetikai célú alkalmazhatósága - Várható megjelenés: 2014. december 30.
- Környezetkímélő és költséghatékony agroerdészeti termesztési rendszerek, mint a jövő földhasználati lehetőségei - Várható megjelenés: 2014. december 31.
- Király dió és magas kőris elegyes növekedésdinamikai elemzése az évgyűrűk alapján - Várható megjelenés: 2014. január 1.
- Talajtömörödöttség mérésére alapozott termőhely-értékelés tapasztalatai a Nyírségben - Várható megjelenés: 2014. január 2.
- Szélsőséges termőhelyi jellemzők hatása kocsányos tölgy erdőállomány talajnedvességére lékes felújítása során - Várható megjelenés: 2014. január 3.
- Akác kutatások a Faanyagtudományi Intézetben - Várható megjelenés: 2014. január 4.
- Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények technológiai sajátosságai - Várható megjelenés: 2014. január 5.
- Numerikus analízis alkalmazása forgó szerszám fejlesztéséhez - Várható megjelenés: 2014. január 6.
(Forrás: Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)
| 
